Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, Bauer Simon gimnáziumi tanár halála után anyjával Szegedre települtek vissza. 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásai látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétiká-t.

Költői pályája a A Holnap Antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Itália, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei.

1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyarnyelvű lap munkatársa volt, több német és magyarnyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert.

1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól a moszkvai magyarnyelvű folyóirat Új Hang főmunkatársa volt.

1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárkénmt is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó Ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében.^[1]

Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve – különösen filmesztétikai munkássága – a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ban jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van.

Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van.

Főbb művei [szerkesztés]

• Halálesztétika (Deutsch és Márkus, 1908)
• Dr. Szélpál Margit (Nyugat, 1909)
• A vándor énekel (Nyugat, 1911)
• A csend (Nyugat, 1911)
• Misztériumok (Nyugat, 1912)
• Történet a Logody utcáról (Athenaeum, 1912)
• Dialógus a dialógusról (Athenaeum, 1913)
• Lélek a háborúban (Kner, 1916)
• Tristan hajóján (Kner, 1916)
• A fából faragott királyfi (Kner, 1917)
• Játékok (Kner, 1917)
• Halálos fiatalság (Kner, 1917)
• A kékszakállú herceg vára (Globus ny., 1918)
• Hét mese (Kner, 1918)
• Testvérország (Kner, 1918)
• Kalandok és figurák (Kner, 1918)
• A fekete korsó (Kner, 1919)
• Túl a testen (Bécsi Magyar Kiadó, 1921)
• Isten tenyerén (Lapkiadó Rt., 1921)
• Der Mantel der Träme (München, 1922)
• Férfiének (Bécs, 1923)
• Der sichtbare Mensch (Bécs-Lipcse, 1924)
• Der Phantasie-reiseführer (Berlin-Bécs-Lipcse, 1925)
• Der Geist des Films (Halle, 1930)
• Intellektuel aggályoskodás (Prága, 1932)
• Tábortűz mellett (Moszkva, 1941)
• Nyissátok ki a jövő kapuját! (Moszkva, 1944)
• Repülj, szavam! (Moszkva, 1944)
• Az én utam (Athenaeum, 1945)
• Álmodó ifjúság (Athenaeum, 1946)
• Az igazi égszínkék – Meseregény (Bp., 1948)
• Csodálatosságok könyve (Révai, 1948)
• Cinka Panna balladája (Dolgozók Kultúrszövetsége, 1948)
• Filmkultúra (Szikra, 1948)
• Filmesztétikai gondolatok (OMSZF, 1948)
• 30 év vörösőrségen (Athenaeum, 1949)
• A látható ember - [A film szelleme], (Bibliotéka, 1958)
• Válogatott cikkek és tanulmányok (Kossuth, 1968)
• Napló I-II. (Magvető, 1982)
• E-könyv: Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről"